Magyarországi rak
Az európai kereszténység védőbástyái

Magyarország a honfoglalástól (896) kezdve Európa legerősebb királysága volt, a kor leghatékonyabb és legerősebb hadseregével rendelkezett. Az ország királyai fejlett végvár rendszert építettek ki mely több mint kétezer várból állt.

Azonban az akkori világ leghatalmasabb hadserege a muszlim Oszmán Birodalom megpróbálta elsöpörni Európában a keresztény hitet. A muszlim terjeszkedés útjában Magyarország állt az akkori Európa erős keresztény bástyája. Európához az út Magyarországon át vezetett. Már az 14. században folyamatos határmenti harcok folytak a törökökkel, a 15. században magyar uralkodók több hadjáratot vezettek a Balkánon visszaszorítva és a határainktól távoltartva a törököket. A 16. század elején azonban Magyarország súlyos belviszályokkal küszködött, gyenge király volt hatalmon, ez vezetett az 1526-os mohácsi vesztes csatához, mely 150 évig tartó honvédő háborút indított.

Magyarország azonban nem hódolt be! A földesurak és azok várai megosztva, egyenként harcoltak az akkori világ legerősebb hadseregével. A világban számos hősökről írt sikerfilm lézezik amit ismer a világ. Azt azonban kevesen tudják mi folyt Magyarországon 150 éven át. Ha az oszmán birodalom áthalad Magyarországon és elfoglalja az akkori gyenge és megosztott Európát akkor ma az egész világtörténelem más képet mutatna…

150 éven át a harcokban a magyar végvárak kétharmada elesett, azonban az északi hegykarélyon lévő várak nagyrésze megmaradt.

Minden ostrom egy hőstörténet melyek mindegyikéből hollywood-i sikerfilm lehetne… sajnos ezekre a dicső időkre mára már csak a várromok emlékeztetnek. Európában már az 5. században Attila hunjainak érkezése óta minden nép félte a magyarokat, így egész Európa kárörvendve nézte a törökökkel való 150 éven át tartó háborút. Segítséget nem kaptunk, sőt a szomszédos német birodalom amit lehetett még elvett az északi területekből.

A 17. század végén a török birodalom meggyengülésével az egyesült európai haderő német vezetéssel “felszabadította” Magyarországot és létrehozták az Osztrák-Magyar Monarchia-t. Ez a felszabadítás azzal járt, hogy az épen maradt várakat lerombolták és minden eszközzel megpróbálták megcsonkítani, legyengíteni Magyarországot.

A történelem viharaiban a magyarok azonban túléltek és bár sok nép eltűnt, a magyar megmaradt. Amikor sétálunk az egykor büszke váraink romjain soha ne felejtsük el, hogy a büszke Európa kereszténységét nekik köszönheti.

Buják
BUJÁKI VÁR

Hogy a vár mikor épült, azt nem lehet pontosan megállapítani, talán valamikor a tatárjárás idejében. Érdekes, hogy szinte egy nógrádi várról sem lehet tudni, hogy mikor épült. A várat először egy 1303-as oklevélben említették. Buják közvetlen környékén nyolc vár van, melyek a bányavárosok védelmére épültek. Kimagasló falai, még ma is hirdetik a régi múltat, a dúló csatákat, török küzdelmeket kiáltó büszkeséggel, mintha azt mondanák: „Rajtam ezek nem fogtak, engem ledönteni nem bírtak.”

Somoskő
SOMOSKŐI VÁR

Somoskő látványos, vulkáni csúcsra épült középkori vára pár méterre került a trianoni határ mögé. Évtizedekig csak a falu széléről lehetett csodálni, ma már szerencsére a határok átjárhatóságával, gond nélkül meglátogathatjuk az impozáns várromot és a hegy oldalában, szintén Szlovákiához tartozó geológiai érdekességet, a bazaltorgonákat és a kőtengert.

Drégelypalánk
DRÉGELY VÁRA

Drégely vára a Börzsöny északi részén, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcsán magasodik.

Sály
LATORVÁR

Latorvár építését kerámialeletek alapján az Árpád-korra, a 12. század végére vagy a 13. század elejére teszik.

SZÉCSÉNY VÁRA

Szécsény
FORGÁCH-KASTÉLY

A kastély a magyar vidéki barokk építészet értékes emléke. Az épület előzménye, a középkori várkastély 1456-ban már állt. A mai barokk kastélyt a Forgách család 1753-1763 táján építtette.

Boldogkőváralja

A boldogkői vár a Hernád folyó völgyének keleti oldalán, Boldogkőváralja közvetlen közelében emelkedő sziklaszirten álló középkori vár. A miocénben keletkezett andezittufa Bodókő-hegy, melyen a vár áll, a Zempléni Tájvédelmi Körzet része. A táj szépsége, illetve a vár viszonylagosan jó állapota miatt kedvelt túracélpont, mely az Országos Kéktúra egyik állomása.

Salgóbánya
SALGÓ VÁRA

Salgótarján közelében a Medves-fennsík egy magas, kiemelkedő sziklaszirtjét koronázza a büszke Salgó vára. A messziről látszó meredek vulkáni kúpra épült vár romjait könnyű kirándulással látogathatjuk meg. A 625 méter magasságú csúcson elképesztő körpanoráma tárul elénk a környékbeli hegyekre.

Hasznos
HASZNOSI VÁR

A hasznosi, vagy más néven cserteri vár romjai elképesztő helyen, egy víztározó feletti meredek kúpon fekszenek fantasztikus kilátással a Mátra jellegzetes csúcsaira.

Szanda
SZANDA VÁRA

A Cserhát 529 méter magas vulkáni csúcsán fekszik Szandavár romja. Szanda várához igen sok uradalom, birtok és falu tartozott. Fénykorát a XV. században élte, amikor is a község városi ranggal bírt.

Vissza a lap tetejére