GRABENSIA

az ezer éves falu
Shangrila Magyarországon

A térség legrégebbi településének már a középkorban is több neve volt: 
1179-ben: Grabensia
1181-ben: Gravia
1265-ben: Grab
1281-től: pedig a jelenleg is használatos Garáb.

A honfoglalás utáni időkben a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt a környék, akik még 1179 előtt premontrei kolostort alapítottak itt. Az oklevelek tanúsága szerint a falu 1265-ben a Szent Hubertusz-ról elnevezett helybeli premontrei monostor birtoka volt.

1436-ban azonban megszűnt az itteni rendház és az ipolysági premontrei monostor tulajdona lett. 1446-ban bizonyos Palásti Radó Sámuel birtokolta, majd 1447-ben Hunyadi János, Magyarország kormányzója Vingárti Geréb Jánosnak adományozta. A község 1478-ban a zagyvafői uradalom része volt.

A török idők és az egész megyére kiterjedő várháborúk garábi története ismeretlen. Tény viszont, hogy a törökök kiűzése után, 1688-ban a besztercebányai jezsuiták birtoka lett a község, és a településen található barokk stílusban épült római katolikus templomot is ők építették.

A Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területén található kisközség szép fekvése, természeti szépségei, tiszta levegője és hatalmas kiterjedésű erdőségei miatt népszerű üdülőfalu lett a 20. század végétől.

Fekvése

A Cserhátvidék egyik legszebb, legmagasabban fekvő, zsáktelepülése, amely a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területén Pásztó és Szécsény között kb. félúton helyezkedik el, Budapesttől kb. 75 km-re. A turisták által is kedvelt környezet erdőségek, források és régi vulkáni hegyek között húzódik 375 méter tengerszint feletti magasságban.

A nyugodt környezet, amely tiszta levegővel párosul, sok pihenni vágyót vonz ide. Az Országos Kéktúra útvonala is a környező hegyek között halad

(Hármashatár hegy 516 m, Nagykő-tető 551 m, Macska-hegy 574 m, Purga-hegy 575 m, és a kilátóval ellátott Tepke 567 m). 2014-ben az állandó lakosság száma 49 fő, ezért a falu lakóépületeinek több mint fele hétvégi házként működik.

Nevezetességei

A községben 1171-ben premontrei apátságot alapítottak. A Garábi apátság 1436-ban elnéptelenedett, de néhány fala még 1797-ben is állt. Az apátság birtokait később a jezsuiták kapták meg, akik felépítették a mai kis templom elődjét. Ezt 1788-ban felújították, majd a Historia Domus szerint 1804-ben újjáépítették. 1920-ban leégett, akkor tornyát is fel kellett újítani.

Régen a szent helyeket, templomokat különleges energiákkal bíró helyekre építették. Garáb alatt fekszik egy fehér kövekből épült ezeréves apátság romja.

A korábbi ásatások során a falak alapjait megtalálták, de betemették. A faluban létezett egy templom és apátság is. Nagyon nehéz feltárni a régi romokat mert a lakosság elbontotta az elnéptelenedett apátságot és saját házakat épített a kövekből.

A talajba leásva 1-1.5 méteren gyakran találni elszenesedett maradványokat vagyis a falu többször is leégett. A település felső részén a föld alól gyakran előkerülnek régi sírok és csontok. Az ásatások során találtak Árpád kori cserépmaradványokat is.

A hely emberemlékezet óta lakott település volt. Ezt bizonyítják a környéken lévő Kerek-bükk, Macska-hegy kősáncai is amit a késő bronzkor és korai vaskor emberei építettek.

Vissza a lap tetejére